Évszakváltás 2.

Jön, JÖN, JÖÖÖÖN!

Mint az az előző cikkünkből kiderült, idén nem ”stúdióztunk”, vagyis nem készült új CD, de ahogy tavaly sem hagytuk újdonság nélkül azokat, akik a koncerteken túl szeretnek otthon is látni-hallani bennünket, úgy idén sem lesz másképp, hiszen jön, Jön, JÖÖÖÖN a várva várt új Kolompos DVD, és vele együtt „Jönnek a huszárok”! Ez ugyanis új kiadványunk címadója, amiből sejteni lehet, hogy ez a mesejáték is szerepel a korongon sok más, számunkra kedves zenével, és, a nyári visszaemlékezésekben is megemlített, a magyar-madjar találkozón is bemutatott Csodaszarvas-legendával együtt.

A felvételek a Békásmegyeri Közösségi Házban készültek még március végén, és azóta is folynak a videó-vágási, hangkeverési, animációs és egyéb utómunkálatok. Mi is nagyon várjuk a végeredményt, ami egy komoly csapatmunka (mintegy másfél tucat szakember) gyümölcseként kerül majd a nagyérdemű elé nagyjából a „szokott” időben, november környékén.

„Kolompos revival” a Csekóban

Hol volt, hol nem volt – kezdődhetne ez a régi új Kolompos mese – volt egyszer egy táncházunk a fővárosi „végeken”, egész pontosan Rákosligeten, amely ugyan kicsit döcögősen indult, de néhány év alatt komoly érdeklődésre tett szert, elsősorban a kerületben, de voltak, akik messzebbről is eljöttek a Csekovszky Árpád Művelődési Házba, ahol kétheti rendszerességgel tartottunk jó kis mulatságokat gyerekeknek. Sőt, egy időben itt „üzemelt” az utóbbi másfél évtized egyetlen Kolompos felnőtt táncháza is, mely fénykorában 60-70 táncos lábú apát-anyát vonzott alkalmanként (azaz havonta). Aztán különböző okok miatt ez is és a Kolompos gyermek program is megszűnt. Sok levelet, telefont kaptunk ez ügyben, sokan pedig követtek bennünket más helyszínekre, illetve megmaradt a kapcsolatunk a környékbeli óvodákkal.

Azóta sok víz lefolyt a Rákoson és persze nem szakadtunk el teljesen sem a kerülettől, sem a „Csekótól”, mert évente egy-két alkalommal szerepeltünk a Ház szervezésében nagyobb rendezvényeken.

Most azonban valami más történt, mert idén ősztől havi szinten egyeztettünk táncház- időpontokat a Ház szervezőivel, így remélhetően sok olyan ismerős családdal találkozunk majd, ahol azóta kistesók születtek, illetve szeretettel várjuk azokat is, akiket még nem ismerünk, de bizonyára hamar összebarátkozunk („cikkzárta” utáni hír, hogy lezajlott az első két táncház és nagyon pozitív élményekkel hagytuk el a művelődési ház patinás épületét! Úgy gondoljuk, szép lesz a folytatás, mert végre összhang van a közönség, a vendéglátó intézmény és a zenekar közt. Reméljük mindannyiunk örömére ez így is marad!)

Ehető díszletek, kőleves papírból…

Elérkezett a szőlőszüret ideje, s azzal a jó hírrel kezdünk neki az őszi mulatságoknak, hogy az idei termés rendkívül ízletes és bőséges a gazdák szerint! Persze az érett fürtök csak akkor menekülnek meg a torkos madarak elől, ha elénekeljük a szőlőőrző dalunkat és eljátsszuk a seregélyes játékunkat. Utána indulhatunk is képzelt puttonyunkkal a szüretre, és némely előadásunk végén meg is kóstolhatják a gyerkőcök a „szóló szőlőt” és a mosolygó almákat, amelyek mindaddig a műsor díszleteként szolgálnak.

Ezzel azonban még nem ér véget az ínycsiklandó mesék sora, mert idén ősszel először színházi körülmények közt is bemutatjuk a Kolompos Táborban nagy sikert aratott Kőleves mesét. Azt előre eláruljuk, főként azok kedvéért, akik nyáron a valóságban is megízlelhették az 50 literes „kőlevesfőző-üst” tartalmát, hogy sajnos a gasztronómiai élményt a színpadon nem tudjuk feleleveníteni. Viszont lesz a mesében obsitos katona, zsugori öregasszony, Mátyás király, székely ember, székely leány és lesz kő is, meg bogrács is állvánnyal, papírzöldséggel papírkolbásszal és papírtűzzel. Ha pedig a végén hiányozna az igazi leves, már most megígérem, hogy elkövetkezendő cikkünkben felfedem a Kőleves-főzés fortélyait, leírom a receptjét, sőt, elárulok néhány kulisszatitkot is, például, miként készül a „kibővített” tábori mennyiség, mely évről évre maradéktalanul elfogy.

Jó étvágyat és jó szórakozást kívánunk minden kedves látogatónknak!

-ts-