2008-03-01
Vissza az időben - farsang, mesekönyv, táboridéző
Széllel, viharral, hideggel köszöntött ránk a tavasz, figyelmeztetett, vegyük észre, hogy röpül az idő. Hamarosan „jönnek a huszárok”, és mosolygós arccal, de eltökélt lélekkel, borotvaéles fakardokkal védik meg a hazát és a falubeli lányokat az ellenségtől.
tipego-topogo03.jpg
Danyi Andrea: Tipegő-topogó
De ne szaladjunk ennyire előre, nézzünk egy kicsit vissza!

Mi is történt ebben az időszakban, ebben a villanásnyi két hónapban, amit már úgy hívunk, 2008. Menjünk visszafelé az időben, nézzük meg Kolompos szemmel az eseményeket.

Nemrég sikerült csapatainknak bevenniük Kecskemét városát. Két kedves meghívásnak is eleget tudtunk tenni. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon, valamint az Erdei Ferenc Művelődési Központ is néhány nap eltéréssel adott teret a Kolompos Mulatságoknak. Vitéz Levente vívta csatáját az út porával, tüskékkel, ágakkal, napsütéssel, esővel, fáradtsággal, no meg a háromfejű sárkánnyal. A másik műsoron pedig Tavaszt hívogattunk, kiszézéssel, kanásztánccal, naphívogatóval, esőcsalogatóval, Tavaszi szél vizet áraszt-tal.

Nagyon kedves közönséget ismerhettünk meg a kecskemétiekben, mind a felnőttek, mind a gyerekek nagyszerű „játszópajtásnak” bizonyultak, remélem, találkozunk még velük!

Gyakran szokták kérdezni személyesen is, levélben is, „a Kolompos együttes nem tervezi, hogy … városunkba (kis falunkba) eljönne műsort tartani”. Mindig az a válaszunk, mi szívesen megyünk, ha időnk engedi bárhová, ahova hívnak. Elsősorban a helyi művelődésszervezőket kell megtalálni és meggyőzni, hogy az emberek szeretni fogják a Kolompos Mulatságokat.

Kecskemét számunkra is a legjobb példa, hogy akár négy nap eltéréssel is lehet műsorokat szervezni egy városban. Köszönjük!

Ismét szerepelhettünk élőben a Bartók Rádióban! Az egy éve, Lukácsházi Győző szorgalmazására indult Bonbon Matiné sorozat a rádióban nagy sikert aratott. Sokan a 6-os stúdióban és még többen a rádiókészülékek mellett hallgatják végig a muzsika, a zenehallgatás népszerűsítését célul kitűző műsorokat. Idén igazi zenés rádiójátékot adtunk elő, az Egyszer egy királyfit. Mi is nagyon élveztük az élő rádióadás semmivel össze nem hasonlítható élményét. A sikeren felbuzdulva lehet, hogy jövőre megpróbálkozunk egy másik mesejátékkal, mondjuk a Furulyás Palkóval!

„Elmúlott a rövid farsang, búsulnak a lányok.”

A Rákoskerti Művelődési Ház, a Csekovszky Művelődési Ház, a Rózsa Művelődési Ház, Benczúr Ház, a székesfehérvári Barátság Háza, a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, a gödöllői Petőfi Sándor Kulturális Központ, a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár, Fonó Budai Zeneház, Erzsébetligeti Színház, a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Ház – mindannyian otthont adtak farsangi mulatságainknak. Sok-sok száz csemete és szüleik mulatoztak, hol jelmezben, hol jelmez nélkül a néha-néha már a „farsang farkán is túlcsúszott” műsorokon.

Had’ ejtsek szót még néhány kezdeményezésről. Tavaly ősztől járunk szinte havi rendszerességgel Törökszentmiklósra, az Apáról Fiúra Alapítvány szervezésében, a város önkormányzata támogatásával. A helyi akarat, eltökéltség, az emberek nyílt érdeklődése, ha összefog a városi honatyákkal -lám-lám - havonta teltházas műsorokat eredményez.

Szinte ugyanezt írhatnám Dunakesziről is. Bár itt még csak egy szereplésünk volt – nagyon sokan vettek részt a Széchenyi István Általános Iskola szervezésében megtartott Kolompos Mulatságon. Reméljük lesz, lehet folytatása!

Újjáéledt a kapcsolatunk a XVII. kerületi Csekovszky Művelődési Házzal is. A tavalyi műsorokon és a farsangi telt ház láttán felbuzdulva máris több előadást kötöttek le a ”Csekóba”.

A sok-sok óvodás, iskolás szereplés mellett jártunk Bécsben a Collegium Hungaricumban, Budapesten a belvárosi Kossuth-klubban, valamint a hidegkúti Klebelsberg Művelődési Központban.

Az elmúlt időszak egyik szívet melengető élménye számunkra, hogy első mesekönyvünk, az Egyszer egy királyfi sikert aratott a gyermekek és a családok körében. Ahogy Szántai Levente november végi cikkében írta, sok vívódással és bizakodással vágtunk neki ennek a számunkra ismeretlen útnak. Könyvkiadás, tervek, rajzok, gondolatok, grafikusok, egyezkedések, szándékok, nyomda, kalkulálás, költségvetés, időpontcsúszások, megjelenés, izgalmak, raktározás, terjesztés.

Már az első lépéseknél megtapasztaltuk az út nehézségeit és szépségeit is. Boldogok vagyunk, hogy sokan dicsérik- milyen igényes kiadvány sikerült létrehoznunk. Többek kérdésére és az elmúlt időszak bizonytalanságait eloszlatva írom: az ANIMA Könyvesbolthálózat boltjaiban kapható az Egyszer egy királyfi mesekönyv. Nemrég még úgy volt, hogy az Alexandra is forgalmazza, de az utolsó pillanatban, már szerződéskötés, sőt a könyvek átvétele után - valami történt. Nem tudjuk, hogy mi, nem mondják meg, így csak találgathatunk, hogy - mint a régi szép időkben - „illetékes elvtárs” leszólt, és mi már mehettünk is a kéthete náluk lévő könyvekért.

De nem azért kezdtem erről írni, hogy keseregjünk! Dehogy! Hisz a mesekönyvünk is azért született, hogy a legelső, máig is népszerű CD-nk más formában, nézhető, kézbe fogható, igazi mesekönyv formában tovább örvendeztesse a kicsiket és nagyokat egyaránt. Sokak javaslatára, folytatjuk tovább! Még idén elkészülnek a Furulyás Palkó tervei. Hogy mikor jelenik meg, nagyban függ a Kolompos együttes „teherbíró képességétől” is. Idén ugyanis tervezünk egy DVD megjelenést, valamint készül a következő lemezünk, a Kiskarácsony-Nagykarácsony is.

Ennek kapcsán eszembe jutott egy közelmúltban íródott szülői levél. Egy kedves apuka soraiból idézek:

„Minden CD-teket meghallgattam már legalább 2000-szer. A népek nem akarnak mást. Nem és kész. Nyugtalanok lesznek, és elvonási tüneteik vannak, ha játék vagy bármi mojolás közben nem szól kolomp. Az autóban meg felriadnak, ha vége. Kérem az új CD-t. Mit kérem, követelem! …Nekem ez jár!...”

Lassan visszaértünk az időben az év elejére.

Ki emlékszik már arra! Hol van már a január eleje, hol van már a Táboridéző Szerencsi Mulatság! Pedig néhány sort megérdemel az a január 4-5-6-i gyermek és felnőtt mulatság. Megérdemel, mert többeknek az a véleménye, hogy a táncházak és előadások sorozatában ez az együtt eltöltött néhány nap igazán megérintette a szíveket, lelkeket. Bár sok mindent tudunk már a jókedv-keltésről, nevettetésről, mégis néha elragad minket is egy remek érzés, és visz magával… (mint a sárkány Viola királykisasszonyt)

Biztosan kell hozzá a jó ötlet -Csider Andor szerencsi Igazgató Úr ötlete- legyen „hagyományőrző” disznóvágás– kevés „rettenettel”, sok érdekességgel, finomsággal. Hozzájárul, hogy sokan már „hazajárunk” Szerencs városába. Kell, hogy két napig szóljon a muzsika kiegészülve Siklósi Krisztián hegedűs és Cimber Ferenc fiatal cimbalmos mesterrel. Kell hozzá az a kedvesség, hogy a Szerencsi Középiskolai Kollégium dolgozói, tanárai, szabad tűzön sütött husival, forralt borral, teával várjanak minket péntek délután. Hozzájárul a jó hangulathoz a hó, és a kollégium udvarán szánkózó, csúszkáló, hógolyózó gyerekek.

De ezek mind csak földi dolgok. Egészen egyszerűen kell valami égi, isteni, valami fölöttünk álló, ami elrendeli a történéseket. Kell a mindannyiunkban meglévő közös akarat, ami ha összeadódik, tündérpálcájával megsuhintja a mulatságot. Hát ez az a suhintás, amitől megélénkülnek a színek, gyönyörű az idő, szikrázó napsütéses hideg lesz a disznóölés napján, és amitől Gyula bácsi pincéjében ízekkel telnek meg a borok.

Hát, csak ennyit jelentett számunkra az a bizonyos január eleje…

Várjuk a tavaszt, készülünk a nyárra, készülünk az ötödik Kolompos Családi Táborra!

Nagy Zoltán

2007-11-25
Táboridéző Mulatság!
Van egy jó hírünk, meg egy rossz… A jó hírünk, hogy az Újesztendő elején ismét megtartjuk a Kolompos Táboridéző Mulatságot Szerencsen! (Alább olvasható a felhívás.) A rossz az, hogy a nyári táborosoknak kiküldött előzetes jelentkezési lehetőség után szinte elfogytak a szállások...
t.s_estibuli_1.jpg
Tímár Sándor - Táboridéző
Már csak nagyon-nagyon korlátozott számban, illetve várólistára fogadunk el jelentkezéseket. (Elnézést kérünk azoktól, akiket a táncházainkban előzetesen „felajzottunk” a mulatságon való részvételre.)

Most jöjjön a felhívás!

Igazi csemegének ígérkezik a Kolomposok „rendes évi” tábori élmények fel- és visszaidéző bulija Szerencsen, 2008. január 4-5-6-án. Valóságos is és egyben misztikus élmény is lesz, hisz muzsikákkal, táncokkal, étkekkel és babonázó italokkal „révedünk” - álmodjuk vissza a nyári szép napokat. És valóságos, mert fülünkkel halljuk majd a muzsikát (a Kolompos mellett szeretett zenész-énekes barátaink Benedek Krisztina, Siklósi Krisztián, Zimber Feri is ott lesznek), szemünkkel látjuk kicsinyek és nagyok mulatérozását, egész testünkkel érezzük a tánc és az Újévköszöntő forgatag szívet melengető pezsdülését.

Csider Andor igazgató úr vezetésével a szerencsiek megint kitettek magukért! Amolyan hagyományos disznóvágás-feldolgozás vendéglátás lesz szombat reggeltől délig. Természetesen az ezzel járó munkákkal, aktív részvétellel és látványossággal, falatozással együtt. Így bővült a tavalyi kétnapos mulatság háromnapossá.

Érkezés péntek estefelé, vacsora és a legutóbb beígért hógolyózás, szánkózás. Ismételten megrendeltük a havat, és bepótoljuk a tavaly elmaradtakat. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a legutóbbi hónélküli táboridéző gyertyafényes, husisütős, kintasztalos, beszélgetős, eszegetős, forraltboros, melegteás érkezés hangulata szinte fölülmúlhatatlan… – lenne, ha nem érkezne el 2008. január negyedike.)

Gyula bácsi borocskái készülnek, szakértő kóstolásra várnak a bortételek - vajon csakugyan olyan jó volt a 2006-os esztendő?

Szombat reggel és délelőtt - ahogy fentebb említettem - a hagyományos disznófeldolgozás jegyében telik. Délután a „szokásos” hógolyózás, Kicsinyek Tánca. Este mulatság – hajnalig, vasárnap reggeli és hazautazás.

Árak: szállás és étkezés együtt felnőtteknek 9.300.- Ft, gyerekeknek 7.900.- Ft. Jelentkezni lehet levélben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen.

Kolompos együttes

2007-11-25
Egyszer egy… mit gondolt magában
KAPHATÓ AZ ANIMA ÉS A BOOKLINE BOLTJAIBAN!

„Régóta töprengtem azon, hogy milyen jó is volna az általunk előadott zenés mesejátékokat mesekönyv formájában is megjelentetni. Nem vagyok grafikus, sem festőművész, ellenben rajzolni mindig is szerettem. Egy nap odaálltam Zoli elé, és - mint a mesében - „egy életem, egy halálom” elmondtam neki, hogy mesekönyvet szeretnék rajzolni."

egyszeregy_5.jpg
Egyszer egy királyfi - Mesekönyv
Hamarosan megjelenik a Kolompos együttes legújabb kiadványa – az első MESEKÖNYV – az Egyszer egy királyfi. Ajánljuk kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt, azoknak, -akik már ismerik együttesünk első lemezét és azoknak is, akik még nem. Rajzos meséskönyv születetik a Kolomposoktól – szerethetik az egészen apró csemeték, de egyben olvasókönyvnek is szánjuk az iskolásoknak, az iskolába igyekvőknek. Érdekessége, hogy a szép rajzokat a Kolompos együttes táncos-muzsikus-mókamestere Szántai Levente készítette. Álljon itt alább ajánlónak Levente néhány gondolata az Egyszer egy királyfi mesekönyvről.

„Régóta töprengtem azon, hogy milyen jó is volna az általunk előadott zenés mesejátékokat mesekönyv formájában is megjelentetni. Nem vagyok grafikus, sem festőművész, ellenben rajzolni mindig is szerettem.

Egy nap odaálltam Zoli elé, és - mint a mesében - „egy életem, egy halálom” elmondtam neki, hogy mesekönyvet szeretnék rajzolni. Meghallgatta, hogy mire „vetemednék”, s csak annyit mondott: Rajzold meg! Nekiláttam hát rajzolgatni, úgy ahogyan az én képzeletemben él a mese. Amikor megmutattam az első rajzokat a fiúknak, bizony nagyon izgultam, vajon mi lesz a véleményük. Tetszett nekik, és Zoli hajdani szerkesztői tapasztalatait felhasználva (FolkMAGazin) összeállítottuk a terveket. (ezt ide – azt oda).

Számomra az már csak hab volt a tortán, amikor egy igazi grafikus, Herendy Csilla – neki és Baukó Bernadettnek köszönhetjük a könyv szerkesztését – elismerően szólt a rajzokról, sok jó ötlettel segítve a munkánkat. A mesekönyv kedves színei Herendy Veronika munkáját dicsérik.

Sokat ültünk fölötte, töprengtünk, beszéltünk róla, szeretgettük. Igyekeztünk igényes, egyedi, az együttes kiadványaihoz illő mesekönyvet alkotni, melyben reméljük, hogy sok örömét leli kicsi és nagy egyaránt.”

Szántai Levente

2007-10-03
Nyílt levél egy Vendégkönyv bejegyzés kapcsán
"Egyet nem értek! Hogy lehet az, hogy a Mesezenekar éppen az ellenkezőjét hirdeti, mint a Kolompos és sok más hasonszőrü előadók = Ne másolj, vedd meg méregdrágán a lemezünket. A Mesezenekar honlapján 350.- ft-os bekerülési költségen megvásárolható a cd-jük. Hogy csinálják? Maguk miért nem?"
lenacimer.jpg
Ruisz Léna - Mgyar címer
Tisztelt Monostori Árpádné!

Mivel Ön a Kolompos együttes honlapjának Vendégkönyvében két kérdést is feltett nekünk, de elérhetőségét nem tüntette fel, nem maradt más lehetőségünk, mint hogy ugyanitt, a kolompos.hu-n válaszoljunk.

(Azért, hogy minden Kedves Olvasónk számára érthető és értelmezhető legyen ez a levél, idéznénk az Ön szavait:)

"Egyet nem értek! Hogy lehet az, hogy a Mesezenekar éppen az ellenkezőjét hirdeti, mint a Kolompos és sok más hasonszőrü előadók = Ne másolj, vedd meg méregdrágán a lemezünket. A Mesezenekar honlapján 350.- ft-os bekerülési költségen megvásárolható a cd-jük. Hogy csinálják? Maguk miért nem?"

Az első kérdésére válaszolva ("Hogy csinálják?"): Nem tudjuk!

Nem tudjuk, mások hogyan tud ennyiért (remélhetően minőségi) hanghordozót előállítani...? Nem ez az egyetlen rejtélyes tényező, de ezekre nyilván ők tudnának leginkább válaszolni, mi kizárólag a magunk nevében tudunk és akarunk nyilatkozni.

A másik kérdésére - "Maguk miért nem?" - szinte ugyanaz a válaszunk: MERT nem tudjuk! Nem tudjuk és nem akarjuk, mert hiszünk benne, hogy az ár valahol a minőséget is tükrözi. Többre becsüljük a Közönségünket annál, mintsem odavessünk egy "mezítlábas CD"-t azoknak, akik szép ruhát és cipőt öltenek magukra, amikor ellátogatnak a koncertjeinkre, táncházainkba. Tovább mennénk: ha Ön és kedves Családja járt már a színházi előadásaink valamelyikén, tapasztalhatta, hogy nagyon sok látványelemmel (kellékkel, díszlettel, világítással) igyekszünk színesíteni zenés meséink színpadi hátterét, mert számunkra a vizualitás, és az élményszerzés nagyon fontos! Ezt az élményt szeretnénk "konzerválni" és bármikor elérhetővé, hallhatóvá tenni zenei kiadványainkon is. Mivel egy koncert múlandó, egyszeri impresszió, ráadásul nálunk nagyon is változó elemekkel bír, ha történik is hiba, ha becsúszik egy hamis hang, vagy valamely ifjú szereplő megzavarja a rendet, az előadások végkicsengése többnyire pozitív, a kevésbé szép pillanatokat pedig elfelejti a hallgatóság. A "kőbe vésett", azaz lemezre égetett hanganyag azonban ugyanúgy fog szólni 50-100 esztendő múlva is, ha akkor még hallgat valaki Kolompost. Ezért egy CD elkészítése komoly és felelősségteljes, mindamellett igen költséges vállalkozás.

Az egész ott kezdődik, hogy kitaláljuk, milyen zeneanyagot szeretnénk rögzíteni. Ez jó esetben félévnyi előkészületet igényel, de van olyan lemezen megjelent zeneszámunk, mesejátékunk, amely több évig érlelődött, mielőtt végső formát öltött. Ez a folyamat azért érdekes, mert ez jelenti a végén a „hozzáadott értéket”, ami pl. az ipari produktumoknál többnyire a K+F (kutatás-fejlesztés), és ez megjelenik a végtermék piaci árában. Mert hiába, hogy pl.: egy csúcstechnológiával előállított modern kéziszámítógép néhány dekagramm műanyagot, néhány gramm színesfémet és kvarckristályt tartalmaz, az árát mégis több tíz- vagy százezer forintban határozzák meg.

A mi esetünkben természetesen nincs ilyen árdrágító hatása a szellemi tőke hozzáadásának, de azért e nélkül el sem készülhetne egy ilyen kiadvány.

A "matériákra" visszatérve: anyagi természetű és anyagi vonzattal bír a lemez stúdiómunkálata, ami konkrétan a felvételből és a nyersanyag hangmérnöki továbbfinomításából, majd a gyártás-előkészítésből ("mastering") áll. Ez mind nagyon költséges, sokszázezres tétel egy lemez elkészítésekor. Utána következik a zeneanyag szerzői jogi "műbejelentése", annak elbírálása, lajstromba vétele, levédetése, engedélyeztetése, s a folyamat végén a jogtisztaságot bizonyító Artisjus védjegy (matrica) megszerzése. Ez is igen sok költséggel jár. Közben már készül a grafika, amely díszbe öltözteti a CD-korongot, nehogy valaki azt hihesse, hogy a "MAXELL" vagy a "FUJI" együttes "700 MB" c. lemezét tartja a kezében. Ugyanígy a CD-ink vásárlói már megszokhatták, hogy egységes stílusú, és minden esetben rendkívül igényes ismertető füzetke is helyet kap a lemez tokjában, amelyben fellelhetők a dalok szövegei, és egyéb hasznos információk. Ez a művészi színvonalú grafikai együttes Patrovits Tamás, néha Herendy Csilla keze munkája nyomán születik meg évről évre. S mivel tiszteljük művészetüket, igyekszünk is ezt valamiféleképp honorálni.

Ugyanígy anyagi vonzata van a grafikák papírra vitelének, vagyis a nyomdai munkáknak az előkészítéstől a kész anyag elhozataláig. És akkor hátravan még a lemezek sokszorosítása, a "hivatalos" megjelenésnek számító "lemezbemutató koncert" megszervezése, a közreműködők, díszvendégek meghívása, a promóció, a tiszteletpéldányok elküldése/átadása rádióknak, televízióknak, a közreműködők honoráriumának kifizetése, stb.

Nos, ebből is látható, hogy egy Kolompos lemez elkészítése nem úgy zajlik, hogy leteszünk egy magnót a színpad szélére, aztán a felvételt házilag sokszorosítjuk és kipostázzuk. Ezt mi nem tehetjük meg, mert szeretnénk értéket közvetíteni, a magyar népzenét, és a magyar néphagyományokat. Emellett szeretnénk minden esetben értékeset alkotni, akár a színpadon, akár a kiadványainkon keresztül, aminek az alapja az igényesség, és a megfelelő partnerek felkutatása. Mert egy lemez kiadása csapatmunka, legalább ötven ember több hónapnyi összehangolt munkája szükséges ehhez.

Egy hétköznapi példával élve: Ha igazán jó gulyáslevesre szeretném meginvitálni vendégeimet, biztos, hogy a "bevált" hentesnél veszem meg a friss marhalábszárat, a piacon, a jól ismert zöldségesnél pedig a hajnalban szedett friss zöldséget, a garantált minőségű, levesbe való krumplit, a kipróbáltan jó minőségű, házilag őrölt fűszerpaprikát. Ha mindez megvan, a szülőktől, nagyszülőktől, konyhamesterektől ellesett mesterfogásokkal szabad tűzön, vasbográcsban rotyogtatva, száraz veresborral megöntözve szívvel-lélekkel-szeretettel készítem el a pompás étket...De lehet úgy is „főzni” "gulyást", hogy kibontok egy tasakot, a tartalmát beleszórom forrásban lévő vízbe, és gyorsan, olcsón elkészül az étel. Csakhogy utóbbit a legjobb indulattal sem nevezhetném gulyáslevesnek, maximum "mezítlábas gulyásnak". Ezt azonban semmiképp nem tenném a vendégeim elé. Mert előbbinek a színe, illata, már messziről csalogat, magáért beszél, ez az, amitől összefut a nyál az ember szájában, aztán amikor megérezzük az ízét is, nyugtázhatjuk, hogy benne van minden, ami kell, beleértve a Szeretetet is. A mezítlábas levesnél azonban nem tudjuk, mit rejt a (jóval olcsóbb) tasak.

Hát, tessék választani, tessék megkóstolni!

Tisztelettel:

Kolompos együttes

2007-09-18
Itt van az ősz, itt van újra…
...s hogy a finnugor nyelvterületnél maradjunk, elutaztunk Finnországban, a Helsinki szomszédságában lévő Espoo-ba. Villámlátogatás, villámutazás volt a Bóbita Egyesület meghívására - Furulyás Palkó mesejátékkal, táncházzal, mulatsággal. Megismerkedtünk kint élő nagyon kedves fiatal családokkal, szülőkkel, gyermekekkel, ismerkedtünk a gyönyörű finn tájjal, természettel, szaunával...
helsinki_l_02.jpeg
Litkey István - A Sibelius emlékműnél
Itt van, de reméljük, hogy a „szokásos” szeptember eleji lehűlés után lesznek még kellemes napok, kegyes lesz hozzánk az időjárás, és a szokásos iskolai, óvodai szüreti mulatságokat kint a szabadban tarthatjuk meg.

Hiszen indul az új évad, készülünk a mulatságokra, a táncházakba, a színházi előadásokra. Elrepült a nyár, magunk mögött hagytuk a negyedik Kolompos Családi Tábort, már készülünk az ötödikre. A Kolomposék egybehangzó megállapítása, hogy az idei volt az egyik legjobb hangulatú tábor Szerencsen. Hajdani „tábor-alapító”csemeték és az „újak” vettették bele magukat a lehetőségek sokaságába a kézműves foglalkozásoktól a tánctanításon át az énekek megismeréséig. Ládafia, Kőleves mese, Gyebnár László és az Esztenás együttes mellett idén volt két adunk is: Siklósi Krisztián hegedűs és Zimber Ferenc cimbalmos barátunk, akik muzsikájukkal, habitusukkal, zenei és emberi hozzáállásukkal meghatározó színfoltjai voltak a tábori napoknak és éjeknek…

Még jóformán vége sincsen - hogy el ne felejtsük - közhírré tétetik, hogy lesz Táboridéző Mulatság Szerencsen. 2008. január 5-6. hétvégéjén. Miképpen és hogyan, ezt még kitaláljuk. Lehet, hogy úgy szervezzük, hogy – pénteki érkezés, szombat egész nap, buli és vasárnapi hazautazás. Vagy csak szombaton érkezés, majd kitaláljuk, mindenesetre igazi utószilveszteri, újévköszöntő, táboridéző mulatság lesz!

Elmúlt a nyár, mi Kolomposok kipihentük magukat, tisztogatjuk a hangszereket, gyantázzuk a vonókat…

Az elmúlt hetekben keresztül-kasul utaztuk az országot. Jártunk a Felvidéken a Nyitra és Zsitva között található Martoson, a gyönyörű Feszty Árpád Művelődési Parkban, Szombathelyen a Savaria Karneválon, a délvidéki Szabadkán a VI. Interetno Fesztiválon, Szatmárnémetiben a Partiumi Magyar Napok rendezvényén. S hogy a finnugor nyelvterületnél maradjunk, elutaztunk Finnországban, a Helsinki szomszédságában lévő Espoo-ba. Villámlátogatás, villámutazás volt a Bóbita Egyesület meghívására - Furulyás Palkó mesejátékkal, táncházzal, mulatsággal. Megismerkedtünk kint élő nagyon kedves fiatal családokkal, szülőkkel, gyermekekkel, ismerkedtünk a gyönyörű finn tájjal, természettel, szaunával. Találkoztunk a hajdani, 1972-ben induló táncházmozgalom egyik meghatározó személyiségével: Litkey Istvánnal. Ő a régi Bartók Táncegyüttes egyik kiváló táncosa, aki immáron majd’ húsz éve Finnországban él.

Vendéglátóink kedvessége, az emberek szeretete és nem utolsó sorban a remek hangulatú előadás tette örökre emlékezetessé számunkra az első külföldi „mesejátékos” Kolompos utazást.

Dióhéjban ennyit mesélünk a nyárról, pihenésről, utazásokról. Kezdődnek a mulatságok, s ami kimaradt az írásból, azt majd elmeséljük muzsikában, táncban, énekekben, mókázásban…

Kolompos együttes

Kolompos Hirlevel
Egyszervolt.hu