2008-03-01
Vissza az időben - farsang, mesekönyv, táboridéző
Széllel, viharral, hideggel köszöntött ránk a tavasz, figyelmeztetett, vegyük észre, hogy röpül az idő. Hamarosan „jönnek a huszárok”, és mosolygós arccal, de eltökélt lélekkel, borotvaéles fakardokkal védik meg a hazát és a falubeli lányokat az ellenségtől.
tipego-topogo03.jpg
Danyi Andrea: Tipegő-topogó
De ne szaladjunk ennyire előre, nézzünk egy kicsit vissza!

Mi is történt ebben az időszakban, ebben a villanásnyi két hónapban, amit már úgy hívunk, 2008. Menjünk visszafelé az időben, nézzük meg Kolompos szemmel az eseményeket.

Nemrég sikerült csapatainknak bevenniük Kecskemét városát. Két kedves meghívásnak is eleget tudtunk tenni. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon, valamint az Erdei Ferenc Művelődési Központ is néhány nap eltéréssel adott teret a Kolompos Mulatságoknak. Vitéz Levente vívta csatáját az út porával, tüskékkel, ágakkal, napsütéssel, esővel, fáradtsággal, no meg a háromfejű sárkánnyal. A másik műsoron pedig Tavaszt hívogattunk, kiszézéssel, kanásztánccal, naphívogatóval, esőcsalogatóval, Tavaszi szél vizet áraszt-tal.

Nagyon kedves közönséget ismerhettünk meg a kecskemétiekben, mind a felnőttek, mind a gyerekek nagyszerű „játszópajtásnak” bizonyultak, remélem, találkozunk még velük!

Gyakran szokták kérdezni személyesen is, levélben is, „a Kolompos együttes nem tervezi, hogy … városunkba (kis falunkba) eljönne műsort tartani”. Mindig az a válaszunk, mi szívesen megyünk, ha időnk engedi bárhová, ahova hívnak. Elsősorban a helyi művelődésszervezőket kell megtalálni és meggyőzni, hogy az emberek szeretni fogják a Kolompos Mulatságokat.

Kecskemét számunkra is a legjobb példa, hogy akár négy nap eltéréssel is lehet műsorokat szervezni egy városban. Köszönjük!

Ismét szerepelhettünk élőben a Bartók Rádióban! Az egy éve, Lukácsházi Győző szorgalmazására indult Bonbon Matiné sorozat a rádióban nagy sikert aratott. Sokan a 6-os stúdióban és még többen a rádiókészülékek mellett hallgatják végig a muzsika, a zenehallgatás népszerűsítését célul kitűző műsorokat. Idén igazi zenés rádiójátékot adtunk elő, az Egyszer egy királyfit. Mi is nagyon élveztük az élő rádióadás semmivel össze nem hasonlítható élményét. A sikeren felbuzdulva lehet, hogy jövőre megpróbálkozunk egy másik mesejátékkal, mondjuk a Furulyás Palkóval!

„Elmúlott a rövid farsang, búsulnak a lányok.”

A Rákoskerti Művelődési Ház, a Csekovszky Művelődési Ház, a Rózsa Művelődési Ház, Benczúr Ház, a székesfehérvári Barátság Háza, a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, a gödöllői Petőfi Sándor Kulturális Központ, a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár, Fonó Budai Zeneház, Erzsébetligeti Színház, a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Ház – mindannyian otthont adtak farsangi mulatságainknak. Sok-sok száz csemete és szüleik mulatoztak, hol jelmezben, hol jelmez nélkül a néha-néha már a „farsang farkán is túlcsúszott” műsorokon.

Had’ ejtsek szót még néhány kezdeményezésről. Tavaly ősztől járunk szinte havi rendszerességgel Törökszentmiklósra, az Apáról Fiúra Alapítvány szervezésében, a város önkormányzata támogatásával. A helyi akarat, eltökéltség, az emberek nyílt érdeklődése, ha összefog a városi honatyákkal -lám-lám - havonta teltházas műsorokat eredményez.

Szinte ugyanezt írhatnám Dunakesziről is. Bár itt még csak egy szereplésünk volt – nagyon sokan vettek részt a Széchenyi István Általános Iskola szervezésében megtartott Kolompos Mulatságon. Reméljük lesz, lehet folytatása!

Újjáéledt a kapcsolatunk a XVII. kerületi Csekovszky Művelődési Házzal is. A tavalyi műsorokon és a farsangi telt ház láttán felbuzdulva máris több előadást kötöttek le a ”Csekóba”.

A sok-sok óvodás, iskolás szereplés mellett jártunk Bécsben a Collegium Hungaricumban, Budapesten a belvárosi Kossuth-klubban, valamint a hidegkúti Klebelsberg Művelődési Központban.

Az elmúlt időszak egyik szívet melengető élménye számunkra, hogy első mesekönyvünk, az Egyszer egy királyfi sikert aratott a gyermekek és a családok körében. Ahogy Szántai Levente november végi cikkében írta, sok vívódással és bizakodással vágtunk neki ennek a számunkra ismeretlen útnak. Könyvkiadás, tervek, rajzok, gondolatok, grafikusok, egyezkedések, szándékok, nyomda, kalkulálás, költségvetés, időpontcsúszások, megjelenés, izgalmak, raktározás, terjesztés.

Már az első lépéseknél megtapasztaltuk az út nehézségeit és szépségeit is. Boldogok vagyunk, hogy sokan dicsérik- milyen igényes kiadvány sikerült létrehoznunk. Többek kérdésére és az elmúlt időszak bizonytalanságait eloszlatva írom: az ANIMA Könyvesbolthálózat boltjaiban kapható az Egyszer egy királyfi mesekönyv. Nemrég még úgy volt, hogy az Alexandra is forgalmazza, de az utolsó pillanatban, már szerződéskötés, sőt a könyvek átvétele után - valami történt. Nem tudjuk, hogy mi, nem mondják meg, így csak találgathatunk, hogy - mint a régi szép időkben - „illetékes elvtárs” leszólt, és mi már mehettünk is a kéthete náluk lévő könyvekért.

De nem azért kezdtem erről írni, hogy keseregjünk! Dehogy! Hisz a mesekönyvünk is azért született, hogy a legelső, máig is népszerű CD-nk más formában, nézhető, kézbe fogható, igazi mesekönyv formában tovább örvendeztesse a kicsiket és nagyokat egyaránt. Sokak javaslatára, folytatjuk tovább! Még idén elkészülnek a Furulyás Palkó tervei. Hogy mikor jelenik meg, nagyban függ a Kolompos együttes „teherbíró képességétől” is. Idén ugyanis tervezünk egy DVD megjelenést, valamint készül a következő lemezünk, a Kiskarácsony-Nagykarácsony is.

Ennek kapcsán eszembe jutott egy közelmúltban íródott szülői levél. Egy kedves apuka soraiból idézek:

„Minden CD-teket meghallgattam már legalább 2000-szer. A népek nem akarnak mást. Nem és kész. Nyugtalanok lesznek, és elvonási tüneteik vannak, ha játék vagy bármi mojolás közben nem szól kolomp. Az autóban meg felriadnak, ha vége. Kérem az új CD-t. Mit kérem, követelem! …Nekem ez jár!...”

Lassan visszaértünk az időben az év elejére.

Ki emlékszik már arra! Hol van már a január eleje, hol van már a Táboridéző Szerencsi Mulatság! Pedig néhány sort megérdemel az a január 4-5-6-i gyermek és felnőtt mulatság. Megérdemel, mert többeknek az a véleménye, hogy a táncházak és előadások sorozatában ez az együtt eltöltött néhány nap igazán megérintette a szíveket, lelkeket. Bár sok mindent tudunk már a jókedv-keltésről, nevettetésről, mégis néha elragad minket is egy remek érzés, és visz magával… (mint a sárkány Viola királykisasszonyt)

Biztosan kell hozzá a jó ötlet -Csider Andor szerencsi Igazgató Úr ötlete- legyen „hagyományőrző” disznóvágás– kevés „rettenettel”, sok érdekességgel, finomsággal. Hozzájárul, hogy sokan már „hazajárunk” Szerencs városába. Kell, hogy két napig szóljon a muzsika kiegészülve Siklósi Krisztián hegedűs és Cimber Ferenc fiatal cimbalmos mesterrel. Kell hozzá az a kedvesség, hogy a Szerencsi Középiskolai Kollégium dolgozói, tanárai, szabad tűzön sütött husival, forralt borral, teával várjanak minket péntek délután. Hozzájárul a jó hangulathoz a hó, és a kollégium udvarán szánkózó, csúszkáló, hógolyózó gyerekek.

De ezek mind csak földi dolgok. Egészen egyszerűen kell valami égi, isteni, valami fölöttünk álló, ami elrendeli a történéseket. Kell a mindannyiunkban meglévő közös akarat, ami ha összeadódik, tündérpálcájával megsuhintja a mulatságot. Hát ez az a suhintás, amitől megélénkülnek a színek, gyönyörű az idő, szikrázó napsütéses hideg lesz a disznóölés napján, és amitől Gyula bácsi pincéjében ízekkel telnek meg a borok.

Hát, csak ennyit jelentett számunkra az a bizonyos január eleje…

Várjuk a tavaszt, készülünk a nyárra, készülünk az ötödik Kolompos Családi Táborra!

Nagy Zoltán

Kolompos Hirlevel
Egyszervolt.hu